Rábaköz sajátos szellemi értékei:

CiterazenekarTájnyelv:

A nyugat-dunántúli nyelvjáráson belül apáink, anyáink ízes nyelvezete máig megfigyelhető az idősebb korosztály beszédében: „Miére mísz? Ha gyüssz vissza káccs be!” Az ehhez hasonló kifejezések még érthetőek többnyire. Az „illen-ollan” (ilyen-olyan), „vállu” (vályú), „szúóma” (szalma), „divó” (dió), „tik” (tyúk) …stb. , az „í”-ző (nízd), a magánhangzó rövidülő (pl. kut) …stb. jellemzők tájnyelvi tanulmányokból (pl. a mihályi származású Dr. Kiss Jenő munkáiból is megismerhetők.

Népköltészet:

NépdalkörRábaköz prózai népköltészetéből a népmondák érdemesek a kiemelésre. A Hany Istók története, a Sobri Jóskáról, a Savanyú Jóskáról szóló betyártörténetek, a helynevek eredetmondái, a hiedelemmondák (lidércek, boszorkánymesék) jelentős része Csiszár Attila és Timaffy László gyűjtéseiből ismertek. Különösen a „tudós”, gyógyító emberekről, táltosokról hallott történetek érdekesek, gyakran filozófiai mélységűek.
A szólások közmondások gazdag tárháza a nép jó megfigyelőképességét és fantáziáját tükrözik. Például:

„Sok szegény embernek annyi böcsülete sincs, mint télen a szalmakalapnak.
„Egy se böcsületes kutya, amellik a szőrit el nem bírja.”
(Ha valaki nem bírja a meleget, akkor szokták mondani.)

Falucsúfolók:

„Harangoznak, mint Bogyoszlón a tikászszekérnek.”
„Réti, Kapi, Cakóház nincsen benne szentegyház.”
„Neki dűtek, mint Páliak a ködnek.”

Népdal, népzene:

A népköltészet kedvelt ága, amely az egyéni és a közösségi élmények átélésére ad lehetőséget. A tájhoz köthető népdalok gyakran életérzésekkel kapcsolódnak össze:

„Kiöntött a Rába, kiszökött az árja
Búsul a vadgalamb, elhagyta a párja
Engem is elhagyott a kedves galambom
Őérte búsulok éjjelen, nappalon.”

A szerelmes dalok mellett a katonadalok a legismertebbek. A férfiak dalolásai közben a reguta és katonaélet gyakran előkerül:

„Sírt az anyám, mikor reggel fölkeltem
De még jobban, mikor katona lettem…”

Pántlika táncegyüttes a szili aratóünnepenA mulató és bordalok a vidámságot, jókedvet árasztották. Sok pásztordalt ismernek Rábaközben, de a summásénekek sem ismeretlenek. A dudadallamok jellemzőek a tájegységre. A népballadák közül keletkező dalok az ismertebbek, mint a cséplőgépbe esett lány, a megesett lány, a halálra táncoltatott lány története szomorú dallamokkal kísérve. A Daloló Rábaköz című daloskönyv Dr. Barsi Ernő néprajzkutató szerkesztésében, valamint a Daloló-muzsikáló Rábaköz című multimédiás CD-ROM ad áttekintést tájegységünk népzenéjéről. Helyet kap benne a hangszeres népzene, amely egykor a duda, a citera hangján szólalt meg. Újabban citerazenekarok zenekari hangzásukkal adnak többletet, magas szintű zenei élményhez juttatják hallgatóikat. A népi zenekarok a cigányzenekarokat igyekeznek pótolni, másrészt feldolgozó jelleget kölcsönöznek a népzenének.

Copyright © 2006
Webmark Webstúdió
A honlap a Phare CBC 2003 Magyarország - Ausztria Kisprojekt Alap támogatásával valósult meg.