Rábaköz sajátos szellemi értékei:
Tájnyelv:
A nyugat-dunántúli nyelvjáráson belül apáink, anyáink ízes nyelvezete máig
megfigyelhető az idősebb korosztály beszédében: „Miére mísz? Ha gyüssz vissza
káccs be!” Az ehhez hasonló kifejezések még érthetőek többnyire. Az
„illen-ollan” (ilyen-olyan), „vállu” (vályú), „szúóma” (szalma),
„divó” (dió), „tik” (tyúk) …stb. , az „í”-ző (nízd), a magánhangzó
rövidülő (pl. kut) …stb. jellemzők tájnyelvi tanulmányokból (pl. a mihályi
származású Dr. Kiss Jenő munkáiból is megismerhetők.
Népköltészet:
Rábaköz prózai népköltészetéből a népmondák érdemesek a kiemelésre. A Hany
Istók története, a Sobri Jóskáról, a Savanyú Jóskáról szóló
betyártörténetek, a helynevek eredetmondái, a hiedelemmondák (lidércek,
boszorkánymesék) jelentős része Csiszár Attila és Timaffy László gyűjtéseiből
ismertek. Különösen a „tudós”, gyógyító emberekről, táltosokról hallott
történetek érdekesek, gyakran filozófiai mélységűek.
A szólások közmondások gazdag tárháza a nép jó megfigyelőképességét és
fantáziáját tükrözik. Például:
„Sok szegény embernek annyi böcsülete sincs, mint télen a szalmakalapnak.
„Egy se böcsületes kutya, amellik a szőrit el nem bírja.”
(Ha valaki nem bírja a meleget, akkor szokták mondani.)
Falucsúfolók:
„Harangoznak, mint Bogyoszlón a tikászszekérnek.”
„Réti, Kapi, Cakóház nincsen benne szentegyház.”
„Neki dűtek, mint Páliak a ködnek.”
Népdal, népzene:
A népköltészet kedvelt ága, amely az egyéni és a közösségi élmények
átélésére ad lehetőséget. A tájhoz köthető népdalok gyakran életérzésekkel
kapcsolódnak össze:
„Kiöntött a Rába, kiszökött az árja
Búsul a vadgalamb, elhagyta a párja
Engem is elhagyott a kedves galambom
Őérte búsulok éjjelen, nappalon.”
A szerelmes dalok mellett a katonadalok a legismertebbek. A férfiak dalolásai közben
a reguta és katonaélet gyakran előkerül:
„Sírt az anyám, mikor reggel fölkeltem
De még jobban, mikor katona lettem…”
A mulató és bordalok a vidámságot, jókedvet árasztották. Sok pásztordalt
ismernek Rábaközben, de a summásénekek sem ismeretlenek. A dudadallamok jellemzőek a
tájegységre. A népballadák közül keletkező dalok az ismertebbek, mint a
cséplőgépbe esett lány, a megesett lány, a halálra táncoltatott lány története
szomorú dallamokkal kísérve. A Daloló Rábaköz című daloskönyv Dr. Barsi Ernő
néprajzkutató szerkesztésében, valamint a Daloló-muzsikáló Rábaköz című
multimédiás CD-ROM ad áttekintést tájegységünk népzenéjéről. Helyet kap benne a
hangszeres népzene, amely egykor a duda, a citera hangján szólalt meg. Újabban
citerazenekarok zenekari hangzásukkal adnak többletet, magas szintű zenei élményhez
juttatják hallgatóikat. A népi zenekarok a cigányzenekarokat igyekeznek pótolni,
másrészt feldolgozó jelleget kölcsönöznek a népzenének.
