Kialakulásukban a természeti adottságok a meghatározóak. A magasabb fekvésű
területeken telepedett le az ember (Acsalag, Bősárkány), dombokra építette házát
(Földsziget, Hosszúdomb). Ugyanakkor folyók mentén és a Hanság déli peremén is
sorakoznak falvak.
Rábaközt főként aprófalvas települések alkotják. Mindössze néhány
kilométerre helyezkednek el egymástól. A lakosság száma csökkenő, öt faluban már
száznál is kevesebben élnek, míg néhány települést, főként Győr közelsége
miatt gyarapodó faluként tartunk számon (Kóny, Enese).
Egykor többen mezővárosi rangot kaptak (Szil, Szany, Egyed), de nem tudták
megőrizni, csupán Kapuvár és Csorna kapta vissza városi rangját az 1960-as évek
végén illetve 1971-ben. E két város hosszú ideje rivalizál egymással,
helyzetüknél fogva azonban inkább Csorna a Rábaköz fővárosa, míg Kapuvár a
közeli Hanság központja, ahogy évszázadokon át a nyugati „kapu” rangos
szerepkörét töltötte be.
Település szerkezet, falukép, építészet:
Településeink zöme út menti település, a házak az útra merőlegesen
helyezkednek el, mint a fésű fogai. A templom néhol az orsóhoz hasonló formájú út
tengelyében áll (Bogyoszló, Vitnyéd, Pásztori). Többnyire itt helyezkedik el az
iskola, a községháza, a bolt és a kocsma, illetve a kultúrház is (Páli, Szil,
Beled, Vág). A módosabb emberek a település központjában, a szegényebbek a külső
utcákban laktak.
A társadalmi tagozódást az épületek nagysága is tükrözte. Gyakran egy telken
több családi ház állt egymás mögött, Szilsárkányban a kustán, Szanyban a Páp
utca, Gartán az elaprózódott telkek jól mutatták a szegénységet.
Rábaközi jellegzetesség, hogy a lakóházak egy részében szépen faragott
mestergerenda tartotta a mennyezetet. A rozetták, a forgók, a növényi indák, mint
díszítő elemek mellett az építtető neve és az építés éve szerepel a
mestergerendán (Csornai Múzeum mestergerendái). A házak többsége a XX. század
elején még három osztatú volt, elől a szoba, amit a konyha és a kamra követett. Az
egy-, kétablakos házat, amely tömésből vagy téglából épült, fehérre, a
lábazati részt kékre meszelték. Nádat használtak az épület fedésére, amit
később a cserép kiszorított. Az L-alakú lakóház megteremtette a több szoba
kialakításának lehetőségét, amelyre a népes családnak igen nagy szüksége volt.
Jellegzetes utcakép kerül védelem alá Bogyoszlón, Rábaszentandráson, de érdemes
volna megőrizni a szanyi kapuszines házakat is. A Szentendrei Falumúzeumban látható a
Szilsárkányból átvitt kovácsműhely és egy bogyoszlói gazdaház.
Az 1950-es évektől jellegtelen sátortetős házak építése, a magyar falu
egységes képének megváltoztatását hátrányosan befolyásolta.
A gazdasági épületek (az istálló, a disznóól, a pajta) nem hiányozhattak a
paraszti portáról, Páliban ma is látható a fejlett állattenyésztésre utaló
pajtasor.
A vagyonos főurak kastélyaiból néhány még eredeti állapotában áll. Mihályiban
a Dőry-család egykori kastélya a Kis-Rába partján, Rábasebesen a Széchenyi-család
kastélya, Szanyban a püspöki kastély, Egyeden a Batthyányiak, Dénesfán a Cziráki
grófok, Farádon a Felsőbüky Nagy-család, Szilsárkányban pedig a Baditz-család
kastélya található.
Rábaköz templomai közül az árpási (dombiföldi) és a rábaszentmiklósi a román
stílust képviselik. A csornai Premontrei templomot a város patinás épülete, a
Rendház veszi körül, újabb temploma 1938-ban készült el. Kapuvár főterén a Szent
Anna templom emelkedik, a gartai városrész templomát a kapuvári és höveji népi
mintájú faragások teszik érdekessé. Új templomok a házhelyi részen 1991-ben
épült. Rábaközi templomok között néhány műemlék templom is található
(evangélikus templom Farád, római katolikus templom Vica). Szany háromtornyú, Szil
most felújított temploma a vallásos élet fontos színterei.
Kapuvár vára évszázadokon át állta a történelem viharait. A középkori
erődítményt várkastéllyá alakították át, jelenleg a múzeum és a polgármesteri
hivatal működik benne.
