Ünnepek – jelesnapi szokások:

Háromkirályok A dolgos hétköznapokban megfáradt emberek, az ünnepek során fizikailag felfrissültek, lelkiekben megújultak. A rábaközi emberek évszázadokon át nemzedékről nemzedékre őrizték meg szokásaikat. Hitük erejével is igyekeztek úrrá lenni a természet és az élet viszontagságain. Örömeiket, bánataikat olykor kultikus formában juttatták kifejezésre, és bíztak a közösségek erejében. Ezért vonzódtak a világi és vallási közösségek különböző formáihoz és szertartásszerű alkalmaihoz.
A téli ünnepkör november 30-án András napjával vette kezdetét. Az adventi időszak a csendes várakozás heteivel telt. Adventi koszorú csak egy-két évtizede van terjedőben a Rábaközben. Ugyanakkor a Mikulás, mint régi szokás még ma is megjelenik a gyermekek körében. A jótevő, ajándékozó Szent Miklós püspök mellett vagy inkább helyett az állarcos krampusz hozza lázba a kisgyerekeket.
Luca napkor (december 13-án) a legénykék, később a fiúgyermekek házról-házra jártak a hónuk alatt szalmával. A „Luca, Luca kitty-kotty” kezdetű mondóka után következett a jókívánságok sora, amelyben bőséget, gazdagságot kívántak a ház népének. A „kotyolás” után elszórták a szalmát, hogy hasson a bőségvarázslat. Földszigeten és Csornán a regölés motívumai is megjelentek a szokásban, Vicán pedig megnyergelték a Luca szamarát. (Egy szalmával kitömött zsákot felkantároztak, és a lábuk közé véve ugráltak vele.) Lucaszéket is készítettek, de a jelenkor már csak a szalmaszórást ismeri.
Karácsonykor illetve a szenteste korai óráiban megjelentek a betlehemezők és az énekes köszöntők (mendikálók). Amíg más vidéken templomot, a Rábaközben istállót készítettek a betlehemezők, akik pásztornak öltözve adták elő dramatikus játékukat és énekeiket. Acsalagon, Szanyban, Egyeden még két-három évtizede jártak a betlehemesek, másutt a ’90-es években újították fel e népszokást, az iskolások, óvodások műsoraiban kell életre.
Vitnyéden lányok járták a „bölcsőcskét”. Kis bölcsőben a gyermek Jézust helyettesítő babát vittek. Mária és Szent József mellett angyalok énekelték a „Betlehem kis falucskában…” kezdetű éneket. A mendikáló gyerekek ajándékba diót, almát, édességet, később pénzt kaptak.
Vidékünk újabb keletű szokása, hogy a temetőbe látogatók a rokonaik sírjára fenyődíszt visznek és gyertyát gyújtanak.
Karácsony fénypontja a karácsonyfa állítás és az éjféli mise. Manapság is különös áhítat veszi körül Karácsony misztériumát.
December 28-án, Aprószentek napján virgáccsal, korbáccsal felszerelkezve indultak házról-házra köszönteni. Mondókájuk végén egészségvarázsló szöveget mondtak: „…Kellésesek ne legyenek az újesztendőben!”
Eközben megütögették a háziakat a virgáccsal, hogy a jókívánság hatásos legyen. Farádon, Rábaszentandráson pikáns jelenetek is részei voltak az aprószentek-járásnak.
Szilveszterkor és újévkor a pásztorok és az éjjeliőrök (bakterok) köszöntöttek. Rábapordány utolsó bakterja egy szép, archaikus szilveszteri éneket hagyott ránk. Földszigeten, Csornán, Agyagosszergényben éjfélkor a legények a kocsmában elénekelték a himnuszt, utána a házak ablakai előtt az újévi legényköszöntőt.
Január 6-án vízkereszt és háromkirályok járás volt a Rábaközben. Énekelve adták elő a történetet, majd egyikük kiugratta a csillagot, amelyet egy harmonikaszerűen nyíló faszerkezet végére erősítettek.
Pünkösdikirályné-járás Rábaközben a balázsjárás (február 3-án) több változatban élt, de közel 100 éve feledésbe merült. Talán az ok arra vezethető vissza, hogy a félelmetes betegség, a torokgyík gyógyíthatósága véget vetett a családok rettegésének.
A leggyakoribb forma szerint fakardos fiúgyerekek énekelték a betegségűző dalt: „Emlékezzünk Szent Balázsra…”. A dal végén csúcsosodott ki a mondanivaló: „Mindnyájunktól távoztassa torkunknak fájását”. Szilban, Bogyoszlón püspök huszár is szerephez jut, sőt deákok latin nyelven halandzsáztak. Mivel a Rábaközben nem dívott a Gergely-járás, ezért az iskolába hívogató szövegek itt a balázsolásba épültek be. A római katolikus egyház ezen a napon balázsáldásban részesíti a hívőket.
Farsang a vidámság időszaka ma is. Régen a húshagyókeddi mulatság jelentette a csúcspontját. A pártában maradt lányok kicsúfolása, a rönkhúzás, a kormozás, az alakoskodás, a maskara, Mihályiban a bohócjárás és a közismert farsangi fánk mind része volt a január 6-tól a nagyböjtig tartó időszaknak. A torkoscsütörtök megadta a lehetőséget, hogy a megmaradt étel, hús ne vesszen kárba. A cigányzenészek Csornán és Szanyban napjainkban is megrendezik a bőgőtemetést, aztán hamvazószerdán bekövetkezik a szigorú böjt.
Virágvasárnap elénekelték a templomban a passiót, megszentelték a barkát, csörgetővel járták végig a falvakat és hívták a népet a templomba. Itt aztán nagyszombaton felcsendül a Te Deum, és kezdetét veszi a feltámadási körmenet.
Peresszedés A néphagyományban színes ünnep a húsvét. Az evés-ivás a megszentelt sonkával, tojással, kaláccsal, pereccel és tormával kezdődik. A tojásnak kultikus jellege van, termékenységet szimbolizálja. A gyerekek a földre helyezik a piros tojást (hímes tojást), kimérik a néhány kakaslépést, és onnan rézpénzzel vágnak, dobnak bele. Vicán, Páliban, szanyban a perecbe is dobtak pénzt. Aki beletalált, az nyerte az ízletes perecet. A húsvéthétfői locsoláskor ajándékba tojást kaptak a legények.
Szent György nap Szanyban a Pásztor Böske (egy kerékre állított férfi és nőalak, amely húzás közben forgott) húzásának ideje és az állatok kihajtásának kezdete. A búzaszentelés szintén jeles nap volt.
Május elején még ma is állítanak májusfát kedveseiknek.
A pünkösdöt egyik legnagyobb ünnepként tartották számon a Rábaközben. A legszebb kendőt tették a lányok és asszonyok a fejükre. A jól ismert pünkösdikirályné-járás volt a leglátványosabb. Vitnyéden egyfolytában élt a szokás, míg Farádon, Szanyban feledésbe ment, de felújították. Az iskolák is felkarolták a helyi hagyományt, amelynek dallam- és szövegváltozatai sajátos helyi jelleget hordoznak. Az éneklés mellett a mozgás, a tánc is megjelenik. A bőségvarázsló szöveg itt is megtalálható: „Akkora legyen a maguk kendergye, mint a mi kiskirálnénk!”
A török basázást Acsalag, Kóny, Farád falvakban ismerték. A Tóközben szövegét, Farádon dallamát is meglelték. Eredete a török korig nyúlik vissza.
Az úrnapi körmenet és a zöld ágból készült sátor egyszerre hat vallásos és világi jellegével.
A Szent Iván napi tűzugrást Szilban, Szováton, Kapuváron, Acsalagon jegyezték fel, Acsalagon lovas versengést is rendeztek.

LakodalomAz élet nagy ünnepei – a születéstől a halálig:
Az élethez fűződő néphagyományban sok az általános jelenség. A természetközelség meghatározta a születést, a felcseperedés, a párválasztás és az elmúlás milyenségét. Szertartás jellege volt a sorsfordulóknak, amit az Isten és az ember előtt vallottak meg. A születés a családban történt, rokonok és a „gólyanéni”, a bábaasszony közreműködésével. A keresztelőt az Egyházba való befogadásként értelmezték. A gyerekágyas asszonynak paszitát vittek, hogy megerősödjön. A komaság új, nem vérségi rokonságon alapult. A felnőtté válás során a legényavatáskor kellett bizonyítani a fiatal érettségét. A sorozást az ifjú férfi nagy élményként élte meg. A szalagos kalap büszkeséget jelentett, a bevált reguta bevonult katonának, világot látott, esetleg harctérre küldték. A házasságkötést az udvarlás és a párválasztás, leánykérés előzte meg, amely egy életre szólt. A jegying, a jegykendő, később a jegygyűrű, a móring levél fontos kellékeknek bizonyultak. A lakodalmi szokások bővelkedtek alkalomhoz illő rigmusokkal, kurjantásokkal, ahogy Kapuváron szokás: „Itt a mester, itt a pap, itt rikkantunk nagyokat. Hujujujujujujuj…” A menyasszony kikérés, a vőfények versei, a finom ételek kínálásakor és a menyasszonytánc megadták a lakodalom vidám hangulatát. A rokonok és az ismerősök szerepe tartósan összekovácsolódott a lakodalmak során.
A temetést, a halottas kultuszt igen jelentős életállomásként élték meg őseink. A haldoklás és a temetés órái abban az időben különösen megrázóak voltak, amíg a háznál ravatalozták fel a halottat. Az esti és éjszakai virrasztások közben archaikus imádságokkal és énekekkel búcsúztak szeretteiktől. Lajtha László virrasztóének gyűjteményével szinte valamennyi rábaközi települést feltérképezett.

Copyright © 2006
Webmark Webstúdió
A honlap a Phare CBC 2003 Magyarország - Ausztria Kisprojekt Alap támogatásával valósult meg.